Morgan Freeman ismét egy kesztyűt viselt a bal kezén az Oscar-gálán. Nem divatból, hanem orvosi szükségszerűségből.
Morgan Freeman megjelenése az idei Oscar-gálán múlt vasárnap valószínűleg sok nézőt irritált. Amikor a színész kolléganőjével, Margot Robbie-val együtt lépett a színpadra, bal kezén egy fekete kesztyűt viselt.
Morgan Freeman és Margot Robbie
Ez nem egy divattrükk volt. A kesztyű viselésének komoly orvosi oka volt. A 85 éves férfi 2008-ban megsérült egy Mississippi államban történt autóbalesetben. Az autója többször felborult. A színészt a mentőknek kellett kivágniuk az autóból.
Freeman bal oldali testrészét érintette a baleset a médiajelentések szerint. Eltört a karja és a könyöke, és a válla is megsérült. A karjában lévő idegek újracsatlakoztatását célzó műtét állítólag több mint négy órán át tartott. Az idegek azonban 2008 óta nem épültek fel teljesen. Morgan Freeman már nem tudja mozgatni a bal kezét, és krónikus fájdalomtól szenved.
Hogy a vérkeringése megfelelő legyen, Freeman általában kompressziós kesztyűt visel. Már a 2022 novemberi katari labdarúgó-világbajnokság megnyitóján való megjelenése során is felvett egyet, de barna színben, nem pedig feketében, mint az Oscar-gálán.
Az Oscar-gálán Morgan Freeman Margot Robbie-val együtt tisztelgett a Warner Bros. gyártóstúdió előtt, amely a 100. születésnapját ünnepelte. 2005-ben maga a mimóza is Oscar-díjat kapott, a Million Dollar Baby című bokszdrámában nyújtott mellékszerepéért. Összesen ötször jelölték a világ legfontosabb filmes díjára.
Az AI-alapú keresőmotorok kezdenek egyre népszerűbbé válni, hogyan fogják alakítani az internetet? Megnézzük, mi változhat meg.
Amióta a ChatGPT vírusszerűvé vált, a technológiai ipar megszállottan foglalkozik az AI chatbotok gondolatával és azzal, hogy milyen hatással lesznek ránk. A Microsoft most egy ChatGPT-szerű chatbotot integrált közvetlenül a Bingbe, az „új Bingnek” nevezve azt, amely a Google monopolhelyzetének megzavarására hivatott.
Ahogy az várható volt, a Google visszavágott, és bemutatta saját chatbotját, a Google Search részét képező Bardot. A nagy kérdés az, hogyan fogják ezek a közeljövő AI-alapú keresőmotorjai megváltoztatni az internetet? Bár még semmi sem biztos, az alábbi hat jóslatunkból megtudhatja, mire számíthat.
1. A felhasználók azonnali válaszokat kapnak a csevegésen keresztül.
A ChatGPT-hez és a Bardhoz hasonló AI chatbotok alapvető célja, hogy időt takarítsanak meg a felhasználóknak. Jelenleg, ha például a Google-on keres egy keresést, akkor egy végtelen cikklistát kapunk, és elvárják, hogy manuálisan találjuk meg a választ, elég sok cikket átolvasva. Ha belegondolunk, ez a módszer nem túl hatékony.
Ha például a való világban kérdezel valakitől valamit, nem vársz el egy hosszú, kimerítő kommentárt, amely mindent részletez a témával kapcsolatban. Inkább egy rövid, személyre szabott, tapasztalatokon alapuló, példákat és metaforákat használó, könnyen érthető választ vársz. Ha később még részletesebbre vágyik, akkor arra ösztökéli, hogy fejtse ki bővebben.
Pontosan ezt próbálja megismételni a mesterséges intelligenciakeresés. Megpróbálja megszüntetni az internetes keresés fáradalmait, és azonnali, releváns és pontos válaszokat nyújt anélkül, hogy Önnek magának kellene a nehéz munkát elvégeznie. De mint sejthető, ez nem olyan egyszerű.
Az AI chatbotokkal még mindig sok probléma van, például a pontatlanság, az elfogultság és az ismétlődésre való hajlam. Ezeknek a hosszú távú problémáknak a megoldásához sok felhasználói visszajelzésre lesz szükség, hogy az algoritmus jobban felismerje a keresési lekérdezések mögött álló szándékot és kontextust.
2. A keresés beszélgető jellegűvé válik.
Amikor manapság az interneten rákeresünk egy keresésre, azt nem úgy tesszük, hogy az természetes legyen, hanem úgy, hogy azt gondoljuk, az algoritmus megérti. Vagyis elvárják, hogy konkrét kulcsszavakat írjon be, és legalább alapszintű ismeretekkel rendelkezzen a lekérdezéséhez kapcsolódó iparági szakzsargonban.
Tehát ahelyett, hogy a „hová menjek nyaralni idén?” keresés helyett a „10 legjobb nyaralási célpont 2023-ban” keresést választja. Azért tesszük ezt, mert egy keresőmotor használata ösztönösen nyomozásnak tűnik, és ezért módszeres, de egy chatrobottal való beszélgetés sokkal inkább beszélgetésnek érzékelhető. Ez azt jelenti, hogy természetesebb nyelvet választhatunk.
3. A tényellenőrzés jelentős karrier lesz.
A pontatlanság a legnagyobb probléma a mesterséges intelligencia kereséssel, és talán ez lesz a legnagyobb probléma a belátható jövőben is. Ahogy a keresőrobotok egyre jobban elterjednek, úgy képzeljük el, hogy a legtöbb ember lassan áttérhet a saját kutatásról a chatbotban való bizalomra és a szavára. Ez nyilvánvaló okokból rendkívül veszélyes.
Ennek leküzdésére a Google és a Microsoft nagy valószínűséggel hatalmas csapatokat fog felvenni, amelyek a tényellenőrzésre és a félinformációk terjedésének korlátozására fognak összpontosítani. Ahogyan a moderálás a közösségi médiának is kulcsfontosságú része, a tényellenőrzés a mesterséges intelligencia alapú keresés kulcsfontosságú részévé fog válni.
4. Az online vásárlás sokkal egyszerűbbé válik
Az AI keresés sokkal kényelmesebbé teszi az online vásárlást. Ahelyett, hogy több termékről több alkotótól származó több véleményt kellene átnéznie, egyszerűen megkérdezheti a chatbotot, hogy a keresett termékkategória legjobb ajánlásait adja meg.
Megkérheti akár arra is, hogy hasonlítsa össze a specifikációkat és az árakat, és azonnali összefoglalót kaphat az Önt érdeklő termékek jellemzőiről és korlátairól, majd egyszerűen kiválaszthat egyet a listából. Az összefoglaló egy Amazon-linket is tartalmazni fog, így azonnal átugorhat a platformra, és megvásárolhatja a terméket.
Ebben az egész helyzetben az egyetlen fél, aki nyer, az Ön és az Amazon. Az alkotók, a kiadványok és a termékértékelők azonban nehéz helyzetben lesznek, és valószínűleg nem szeretnék, ha a tartalmukat chatroboton keresztül összefoglalónak használnák.
5. Az ember által írt tartalom lesz a prioritás.
Az AI által generált tartalom technikailag nem ellentétes a Google keresési irányelveivel, de a vállalat tisztázta, hogy „az automatizálás (beleértve az AI-t is) használata a keresési eredményekben elfoglalt helyezés manipulálására irányuló tartalom létrehozására a spam-irányelveink megsértése”.
Alapvetően szabadon használhatsz AI-generált tartalmat sablonként, de nem a végtermékként. A ChatGPT használata házi feladathoz egy dolog, de kereskedelmi tartalmak írására használni nem csak etikátlan, de hosszú távon nagyon rossz ötlet is.
Az ember által írt tartalmak kizárólagos tulajdonságai, mint például az eredetiség, az előzetes tapasztalat, az ítélőképesség, a történetmesélés és az egyedi nézőpont az AI-keresés korában még értékesebbé válnak. Miért? Mert ugyanúgy, ahogy az emberek utálnak válaszolni a vállalkozások automatizált hívásaira, valószínűleg az emberek sem szeretnének olyan cikket olvasni, amelyről tudják, hogy nem valódi ember írta.
6. A webhelyek veszíteni fognak a keresési forgalomból.
Láttuk, hogy a mesterséges intelligencia keresés hogyan segít a felhasználóknak időt megtakarítani és potenciálisan több munkahelyet teremteni, de még nem foglalkoztunk a szobában lévő elefánttal: a monetizációval. Végül az AI keresés elég kielégítő lesz ahhoz, hogy a felhasználók ne érezzék többé szükségét annak, hogy weboldalakat látogassanak. Ez nagyszerű a felhasználók számára, de rémálom a kiadványok számára.
Az internet, ahogyan ma ismerjük, a reklámbevételekből él. Ha az emberek nem olvasnak többé cikkeket, a kiadványok elveszítik a forgalmat és a hirdetési bevételeket. Ha elveszítik a hirdetési bevételeket, nem tudják fizetni a munkatársaikat. Ha nem tudják fizetni a munkatársaikat, nem készül új tartalom. Ha pedig nem készül új tartalom, akkor ezeknek az AI chatbotoknak nincs mit összefoglalniuk. Végül az internet meghal.
A Microsoft válasza erre az érvre az, hogy az emberek a chatbot asszisztens ellenére is mélyebbre akarnak majd ásni és weboldalakra kattintani. De lehet, hogy ez nem így lesz.
Ahogyan azt az egyéb rövid tartalmak terjedésével láttuk, a legtöbb ember valószínűleg nem akar majd ezzel bajlódni, ha már így is rövid, gyors válaszokat kap a kérdéseire, még akkor sem, ha ez a kontextus elvesztésének árán történik. Csak az idő fogja megmutatni, hogyan alakulnak a dolgok.
Eljött az AI keresés korszaka.
A mesterséges intelligencia kereséssel kapcsolatban még több száz kérdés és bizonytalanság van, amivel foglalkozni kell. Mint tech geekek, valóban izgatottan várjuk a dolgok fejlődését és azt, hogy megtapasztaljuk, milyen előnyökkel járhat számunkra a technológia. Úgy tűnik azonban, hogy a keresés ezen új módjának vannak árnyoldalai is.
Lehet, hogy felhasználóként rengeteg időt spórolhatsz meg azzal, hogy gyors összefoglalót kapsz a lekérdezéseidre. Ha nem marad ösztönzés a kedvenc alkotóid és kiadványaid számára, akkor honnan jönnek majd az új tartalmak? Továbbra is kíváncsian és éberen várjuk, hogy milyen fejlemények bontakoznak ki az idei év egyéb technológiai trendjei között.
Az Európai Unió egy kolosszus, amely bonyolult döntéshozatali folyamatokat irányít.
Európai Unió
A Miniszterek Tanácsa különböző formátumokban dönt az Európai Bizottság vagy a közös kül és biztonságpolitikai főképviselő javaslatairól. Mit jelentenek ezek a Magyarország számára?
Az Európai Unió Tanácsa csak kiválasztott, a nemzetállamok számára rendkívül érzékeny ügyekben szavaz egyhangúlag. Ezek közül a legfontosabb a közös kül és biztonságpolitika. A többi kérdés az európai uniós tagság, az adópolitika, az uniós pénzügyek, az igazságügyi és közigazgatási ügyek, valamint a társadalombiztosításra és a szociális védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizációja.
Ezért létezik a vétó, amikor egy nemzetállam ellene szavaz, és így blokkolja az egész döntéshozatali folyamatot. Ennek eltörlése volt a Minisztertanács cseh elnökségének egyik nagy témája a tavalyi év második felében. A vétó akkor bizonyult igazán nagy problémának, amikor a magyarok elutasították az orosz olajra vonatkozó embargót. „Orbán fél éve zsarol minket a Putyinnal való kapcsolatai miatt. Most Kaczyński kezd zsarolni a pénzért. Itt az ideje, hogy abbahagyjuk Európa többi részének zsarolását”, tweetelte Tomas Prouza, a Cseh Kereskedelmi és Turisztikai Szövetség igazgatója.
Az esetek 80 százalékában azonban az EU Tanácsa többségi döntést hoz. A régóta bevett szavazási módszer a minősített többség. A döntés meghozatalakor az EU lakosságának legalább 65%-át képviselő tagállamok képviselőinek 55%-ának kell a javaslat mellett szavaznia.
Az Európai Bizottság még egy kalkulátort is kínál a honlapján, ahol az érdeklődők ingyenesen kipróbálhatják ezt a szavazási stílust. Ennek a kalkulátornak a segítségével kiderül, hogy még a teljes visegrádi négyek (Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia) blokkja sem fogja elutasítani a javaslatot. Ugyanez igaz az EU legnagyobb népességű tagállamának, Németországnak a blokkjára is.
Ha az EU Tanácsa az Európai Bizottság vagy a főképviselőjének kérése nélkül dönt, a minősített többség megerősített többséggé alakul. Ezt például a büntetőügyekben folytatott rendőrségi vagy igazságügyi együttműködés esetében alkalmazzák. Az ilyen típusú minősített többséghez a lakosság 65%-át képviselő tagországok képviselőinek legalább 72%-a szükséges. A visegrádi négyek blokkolása esetén még Németországgal az oldalán sem lehetséges a megerősített minősített többséggel hozott határozat hatályon kívül helyezése.
De ezek az intézkedések Franciaország és Németország együttes erőire is hatnak. Ha úgy döntenek, hogy együtt blokkolnak egy javaslatot, akkor nincs esélyük egyik minősített többséggel szemben sem. A megerősített többség keresztülviteléhez 20 államra van szükség – így Németországhoz és Franciaországhoz további öt államnak kell csatlakoznia. A két ország együttesen még a lakosság 35%-át sem éri el, ami a minősített többség blokkolásához szükséges, és 1,25%-kal marad el a többségtől.
