Egészség kategória bejegyzései

A Mindfulness és a tudatos jelenlét meditáció hatása a mindennapi életre

A mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét, egy olyan mentális állapot, amelyet a pillanatnyi tapasztalatokra való figyelem és a nem ítélkező tudatosság jellemzi. Gyökerei a buddhista hagyományokban találhatók, de az elmúlt évtizedekben széles körben elterjedt a nyugati pszichológiában és az önsegítő mozgalmakban is. A mindfulness meditáció nem csak egy relaxációs technika, hanem egy mélyebb önismereti és tudatossági gyakorlat, amelynek számos pozitív hatása van a mindennapi életre. Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogyan lehet a mindfulness-t beépíteni a mindennapokba, és milyen előnyökkel járhat ez.

A Mindfulness gyakorlása

A mindfulness gyakorlatának alapja a jelen pillanat tapasztalatainak tudatos észlelése, legyen szó fizikai érzésekről, gondolatokról, érzelmekről vagy környezeti ingerekről. Ennek lényege nem a gondolatok elnyomása vagy a figyelem egy pontra való szűkítése, hanem a tudatos, nyitott figyelem fenntartása.

Hogyan kezdjünk hozzá?

  • Napi rutin kialakítása: Kezdje a napot néhány perces mindfulness gyakorlattal. Ez lehet egyszerű légzésfigyelés, testscan meditáció vagy akár a reggeli tevékenységek tudatos végzése.
  • Légzésfigyelés: Üljön le nyugodt helyen, zárja be a szemét és koncentráljon a légzésére. Figyelje meg, ahogy a levegő be- és kiáramlik, és ahogy a mellkasa emelkedik és süllyed.
  • Testscan meditáció: Feküdjön le kényelmesen, és kezdje el fokozatosan végigjárni a testét a lábujjaitól kezdve a fejéig, észlelve minden érzetet, feszültséget vagy relaxációt.
  • Mindennapi tevékenységek tudatosítása: Legyen tudatos a mindennapi rutinok, mint például evés, mosogatás vagy sétálás közben. Figyelje meg a tevékenység minden részletét, az érzeteket, hangokat és illatokat.
A mazsola gyakorlat

A Mindfulness hatásai:

A mindfulness gyakorlatának számos jótékony hatása van, többek között:

  • Stresszcsökkentés: A mindfulness segít csökkenteni a stressz szintjét, mivel lehetővé teszi a jelen pillanatban való éltet, elvonva a figyelmet a múltbeli aggodalmaktól és a jövőbeli félelmektől.
  • Emocionális egyensúly: Segít jobban kezelni az érzelmeket, csökkenti a negatív érzelmek intenzitását és elősegíti az érzelmi stabilitást.
  • Konzisztenség javulása: A fokozott tudatosság javítja a koncentrációt és a figyelmet, növelve ezzel a munkahelyi és tanulási hatékonyságot.
  • Jobb alvásminőség: A rendszeres mindfulness gyakorlat segíthet az alvászavarok enyhítésében, javítva az alvás minőségét.
  • Növekvő önelfogadás: A nem ítélkező tudatosság elősegíti az önbizalom és az önelfogadás növekedését.

Módszerek a mindfulness elsajátításához

  • Meditációs alkalmazások: Számos mobilalkalmazás kínál vezetett mindfulness meditációkat, amelyek segítenek a kezdőknek a gyakorlat elsajátításában.
  • Online tanfolyamok és workshopok: Sok online platform kínál tanfolyamokat és workshopokat, amelyek a mindfulness elméleti és gyakorlati aspektusaira összpontosítanak.
  • Könyvek és Irodalom: Olvasson könyveket a mindfulness-ről, hogy elmélyítse tudását és inspirációt nyerjen a napi gyakorlathoz.
  • Mindfulness csoportok és közösségek: Csatlakozzon helyi vagy online mindfulness csoportokhoz, ahol tapasztalatokat oszthat meg és tanulhat másoktól.

Összegzés

A mindfulness és a tudatos jelenlét meditáció nem csak egy stresszcsökkentő eszköz, hanem egy életmódbeli változást is jelent. A rendszeres gyakorlat segíthet a mentális és érzelmi egészség javításában, a mindennapi élet minőségének növelésében, és elősegítheti a teljesebb, tudatosabb életvitelt. A mindfulness nem igényel különleges eszközöket vagy bonyolult technikákat, egyszerűen beilleszthető a mindennapi rutinba, és mindenki számára hozzáférhető.

A légszennyezés felgyorsíthatja a csontritkulást

A levegőben lévő nitrogén-oxidok magas szintje majdnem megduplázta a gerinc csontsűrűségére gyakorolt normál öregedés hatását

Csontritkulás
Csontritkulás

Egy új tanulmány szerint a légszennyező anyagok magas szintjének való kitettség a menopauza utáni nőknél csontkárosodással jár, és a hatás leginkább az ágyéki gerincoszlopon jelentkezik.

Ez a tanulmány volt az első, amely a légszennyezés keverékeinek a csontok állapotára gyakorolt hatását vizsgálta, mondták a kutatók. Emellett ez volt az első, amely a légszennyezés és a csontsűrűség közötti kapcsolatot vizsgálta a menopauza utáni nőknél.

A kutatók 161 000 posztmenopauzában lévő nő etnikailag sokszínű populációjának adatait elemezték egy hosszú ideje tartó amerikai női egészségügyi vizsgálatban. A szennyezőanyagoknak, köztük a PM10 (kis légszennyező részecskék), a nitrogén-monoxidnak, a nitrogén-dioxidnak és a kén-dioxidnak való kitettség szintjének becsléséhez a kutatók a résztvevők lakcímét használták.

A közlekedési kipufogógázok és az erőművek kibocsátása a nitrogén-oxidok fő termelői.

A csontsűrűséget a vizsgálatba való felvételkor, valamint egy, három és hat év elteltével mérték meg kettős energiájú röntgenabszorpciós méréssel, amelyet általában DEXA-vizsgálatként ismernek. A vizsgálatok az egész testet, a teljes csípőt, a combnyakat és az ágyéki gerincet vizsgálták.

A kutatók szerint a nitrogén-oxidok ágyéki gerinc sűrűségére gyakorolt hatásának nagyságrendje 1,22%-os éves veszteséget jelentene. Ez majdnem kétszerese az életkornak az értékelt anatómiai helyek bármelyikére gyakorolt éves hatásának, jegyezték meg.

Osteoporosis
Osteoporosis

A kutatók gyanúja szerint ezek a hatások a csontsejtek oxidatív károsodása és más mechanizmusok révén bekövetkező pusztulásán keresztül jelentkeznek.

„Eredményeink megerősítik, hogy a rossz levegőminőség a csontvesztés kockázati tényezője lehet” – mondta az első szerző, Dr. Diddier Prada, a Mailman School munkatársa.

„Most először van bizonyítékunk arra, hogy különösen a nitrogén-oxidok nagymértékben hozzájárulnak a csontkárosodáshoz. Az ágyéki gerinc az egyik legérzékenyebb helye ennek a károsodásnak” – mondta Prada a Columbia sajtóközleményében. A tanulmány csak összefüggést talált a szennyezés szintje és a csontsűrűség között, nem pedig ok-okozati összefüggést.

A tanulmány szerint évente körülbelül 2,1 millió csontritkulással összefüggő csonttörés történik. Ezek évente akár 20,3 milliárd dollár közvetlen egészségügyi költséget is eredményeznek.

A 10 millió csontritkulásban szenvedő amerikai mintegy 80%-a nő. A menopauzán átesett nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve: Az 50 év feletti nők közül 2-ből 1 csonttörést szenved csontritkulás miatt.

„A légszennyezés, különösen a nitrogén-oxidok expozíciójának javítása csökkenti a menopauza utáni nők csontkárosodását, megelőzi a csonttöréseket, és csökkenti a menopauza utáni nők csontritkulásával kapcsolatos egészségügyi költségterheket” – mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Andrea Baccarelli, a Columbia Egyetem környezet-egészségügyi tudományok tanszékvezetője.

„A további erőfeszítéseknek a légszennyezéssel összefüggő csontkárosodás nagyobb kockázatának kitett személyek felderítésére kell összpontosítaniuk.”

A tanulmány eredményeit nemrég tették közzé az eClinicalMedicine című folyóiratban.

Mit jelent ez az Ön számára?
A magas légszennyezettségű helyeken élő emberek, különösen a nők, nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve a csontkárosodás szempontjából, ahogy öregszenek.

A WHO támogatja Egyenlítői-Guineát a halálos Marburg-vírus ellen

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a héten szakértőket küldött Egyenlítői-Guineába, miután megerősítették, hogy az országban kitört a Marburg-vírus.

A Marburg-vírus
A Marburg-vírus

A ritka, de súlyos vírusos vérzéses láz hasonlít az ebolához, és akár 88 százalékos halálozási arányt is mutat.

Eddig kilenc haláleset és 16 gyanús eset történt, a tünetek között láz, fáradtság, véres hányás és hasmenés szerepel, jelentette a WHO hétfőn. A további vizsgálatok folyamatban vannak.


„A Marburg rendkívül fertőző. Az egyenlítői-guineai hatóságok gyors és határozott fellépésének köszönhetően, amellyel megerősítették a betegséget, a sürgősségi reagálás gyorsan teljes gőzzel beindulhat, hogy életeket menthessünk és a vírust minél hamarabb megállítsuk”, mondta Dr. Matshidiso Moeti, Afrika regionális igazgatója.

A WHO kedden összehívta a Marburg-vírus elleni vakcinák konzorciumának (MARVAC) sürgős ülését, hogy megvitassák a járvány kitörését.

A járvány kitörését az Egyenlítői-Guinea nyugati részén található Kie Ntem tartományban kilenc ember halálát követően erősítették meg. A médiajelentések szerint a halálesetek január 7. és február 7. között történtek.

Az egészségügyi hatóságok a WHO támogatásával mintákat küldtek a szenegáli Institut Pasteur referencialaboratóriumba, hogy megállapítsák az okot. Nyolc mintát vizsgáltak meg, amelyek közül egy pozitív lett.

Gyors vészhelyzeti válaszlépések is folyamatban vannak, és a WHO egészségügyi vészhelyzeti szakértőket küldött a járványtan, az esetkezelés, a fertőzésmegelőzés, a laboratórium és a kockázati kommunikáció területére. A csapatok feladata, hogy felkutassák az érintkezőket, elkülönítsék és orvosi ellátásban részesítsék a betegség tüneteit mutató embereket.

Az ENSZ-ügynökség emellett megkönnyíti a minták vizsgálatához szükséges laboratóriumi steril sátrak, valamint egy, az 500 egészségügyi dolgozó által használandó, egyéni védőfelszerelést tartalmazó vírusos, vérzéses láz készlet szállítását.

A Marburg-vírus ugyanabba a víruscsaládba tartozik, amely az ebolát okozza. Az emberre gyümölcsdenevérek útján terjed, és a fertőzött emberek testnedveivel, felületekkel és anyagokkal való közvetlen érintkezés útján terjed.

A betegséget először 1967-ben észlelték, miután egyidejűleg tört ki a németországi Marburg és Frankfurt városokban, valamint a szerbiai Belgrádban.

A betegség hirtelen kezdődik, magas lázzal, erős fejfájással és súlyos rossz közérzettel. Sok betegnél hét napon belül súlyos vérzéses tünetek alakulnak ki.

Bár a vírus kezelésére egyelőre nincs engedélyezett vakcina vagy vírusellenes kezelés, a szájon át vagy intravénásan adott folyadékkal történő rehidratálás és a specifikus tünetek kezelése javítja a túlélés esélyeit.