Egészség kategória bejegyzései

A légszennyezés felgyorsíthatja a csontritkulást

A levegőben lévő nitrogén-oxidok magas szintje majdnem megduplázta a gerinc csontsűrűségére gyakorolt normál öregedés hatását

Csontritkulás
Csontritkulás

Egy új tanulmány szerint a légszennyező anyagok magas szintjének való kitettség a menopauza utáni nőknél csontkárosodással jár, és a hatás leginkább az ágyéki gerincoszlopon jelentkezik.

Ez a tanulmány volt az első, amely a légszennyezés keverékeinek a csontok állapotára gyakorolt hatását vizsgálta, mondták a kutatók. Emellett ez volt az első, amely a légszennyezés és a csontsűrűség közötti kapcsolatot vizsgálta a menopauza utáni nőknél.

A kutatók 161 000 posztmenopauzában lévő nő etnikailag sokszínű populációjának adatait elemezték egy hosszú ideje tartó amerikai női egészségügyi vizsgálatban. A szennyezőanyagoknak, köztük a PM10 (kis légszennyező részecskék), a nitrogén-monoxidnak, a nitrogén-dioxidnak és a kén-dioxidnak való kitettség szintjének becsléséhez a kutatók a résztvevők lakcímét használták.

A közlekedési kipufogógázok és az erőművek kibocsátása a nitrogén-oxidok fő termelői.

A csontsűrűséget a vizsgálatba való felvételkor, valamint egy, három és hat év elteltével mérték meg kettős energiájú röntgenabszorpciós méréssel, amelyet általában DEXA-vizsgálatként ismernek. A vizsgálatok az egész testet, a teljes csípőt, a combnyakat és az ágyéki gerincet vizsgálták.

A kutatók szerint a nitrogén-oxidok ágyéki gerinc sűrűségére gyakorolt hatásának nagyságrendje 1,22%-os éves veszteséget jelentene. Ez majdnem kétszerese az életkornak az értékelt anatómiai helyek bármelyikére gyakorolt éves hatásának, jegyezték meg.

Osteoporosis
Osteoporosis

A kutatók gyanúja szerint ezek a hatások a csontsejtek oxidatív károsodása és más mechanizmusok révén bekövetkező pusztulásán keresztül jelentkeznek.

„Eredményeink megerősítik, hogy a rossz levegőminőség a csontvesztés kockázati tényezője lehet” – mondta az első szerző, Dr. Diddier Prada, a Mailman School munkatársa.

„Most először van bizonyítékunk arra, hogy különösen a nitrogén-oxidok nagymértékben hozzájárulnak a csontkárosodáshoz. Az ágyéki gerinc az egyik legérzékenyebb helye ennek a károsodásnak” – mondta Prada a Columbia sajtóközleményében. A tanulmány csak összefüggést talált a szennyezés szintje és a csontsűrűség között, nem pedig ok-okozati összefüggést.

A tanulmány szerint évente körülbelül 2,1 millió csontritkulással összefüggő csonttörés történik. Ezek évente akár 20,3 milliárd dollár közvetlen egészségügyi költséget is eredményeznek.

A 10 millió csontritkulásban szenvedő amerikai mintegy 80%-a nő. A menopauzán átesett nők nagyobb kockázatnak vannak kitéve: Az 50 év feletti nők közül 2-ből 1 csonttörést szenved csontritkulás miatt.

„A légszennyezés, különösen a nitrogén-oxidok expozíciójának javítása csökkenti a menopauza utáni nők csontkárosodását, megelőzi a csonttöréseket, és csökkenti a menopauza utáni nők csontritkulásával kapcsolatos egészségügyi költségterheket” – mondta a kutatás vezető szerzője, Dr. Andrea Baccarelli, a Columbia Egyetem környezet-egészségügyi tudományok tanszékvezetője.

„A további erőfeszítéseknek a légszennyezéssel összefüggő csontkárosodás nagyobb kockázatának kitett személyek felderítésére kell összpontosítaniuk.”

A tanulmány eredményeit nemrég tették közzé az eClinicalMedicine című folyóiratban.

Mit jelent ez az Ön számára?
A magas légszennyezettségű helyeken élő emberek, különösen a nők, nagyobb kockázatnak lehetnek kitéve a csontkárosodás szempontjából, ahogy öregszenek.

A WHO támogatja Egyenlítői-Guineát a halálos Marburg-vírus ellen

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a héten szakértőket küldött Egyenlítői-Guineába, miután megerősítették, hogy az országban kitört a Marburg-vírus.

A Marburg-vírus
A Marburg-vírus

A ritka, de súlyos vírusos vérzéses láz hasonlít az ebolához, és akár 88 százalékos halálozási arányt is mutat.

Eddig kilenc haláleset és 16 gyanús eset történt, a tünetek között láz, fáradtság, véres hányás és hasmenés szerepel, jelentette a WHO hétfőn. A további vizsgálatok folyamatban vannak.


„A Marburg rendkívül fertőző. Az egyenlítői-guineai hatóságok gyors és határozott fellépésének köszönhetően, amellyel megerősítették a betegséget, a sürgősségi reagálás gyorsan teljes gőzzel beindulhat, hogy életeket menthessünk és a vírust minél hamarabb megállítsuk”, mondta Dr. Matshidiso Moeti, Afrika regionális igazgatója.

A WHO kedden összehívta a Marburg-vírus elleni vakcinák konzorciumának (MARVAC) sürgős ülését, hogy megvitassák a járvány kitörését.

A járvány kitörését az Egyenlítői-Guinea nyugati részén található Kie Ntem tartományban kilenc ember halálát követően erősítették meg. A médiajelentések szerint a halálesetek január 7. és február 7. között történtek.

Az egészségügyi hatóságok a WHO támogatásával mintákat küldtek a szenegáli Institut Pasteur referencialaboratóriumba, hogy megállapítsák az okot. Nyolc mintát vizsgáltak meg, amelyek közül egy pozitív lett.

Gyors vészhelyzeti válaszlépések is folyamatban vannak, és a WHO egészségügyi vészhelyzeti szakértőket küldött a járványtan, az esetkezelés, a fertőzésmegelőzés, a laboratórium és a kockázati kommunikáció területére. A csapatok feladata, hogy felkutassák az érintkezőket, elkülönítsék és orvosi ellátásban részesítsék a betegség tüneteit mutató embereket.

Az ENSZ-ügynökség emellett megkönnyíti a minták vizsgálatához szükséges laboratóriumi steril sátrak, valamint egy, az 500 egészségügyi dolgozó által használandó, egyéni védőfelszerelést tartalmazó vírusos, vérzéses láz készlet szállítását.

A Marburg-vírus ugyanabba a víruscsaládba tartozik, amely az ebolát okozza. Az emberre gyümölcsdenevérek útján terjed, és a fertőzött emberek testnedveivel, felületekkel és anyagokkal való közvetlen érintkezés útján terjed.

A betegséget először 1967-ben észlelték, miután egyidejűleg tört ki a németországi Marburg és Frankfurt városokban, valamint a szerbiai Belgrádban.

A betegség hirtelen kezdődik, magas lázzal, erős fejfájással és súlyos rossz közérzettel. Sok betegnél hét napon belül súlyos vérzéses tünetek alakulnak ki.

Bár a vírus kezelésére egyelőre nincs engedélyezett vakcina vagy vírusellenes kezelés, a szájon át vagy intravénásan adott folyadékkal történő rehidratálás és a specifikus tünetek kezelése javítja a túlélés esélyeit.

Mit kell tudni a szalmonelláról?

A legtöbb ember elég jól ismeri a „szalmonella” kifejezést és annak jelentését. Vagy legalábbis azt hiszik, hogy igen.

A legtöbb ember azt tudja, hogy egy élelmiszer eredetű betegség, amely szennyezett élelmiszerek, például pasztőrözetlen tejtermékek, nyers húsok, zöldségek és gyümölcsök fogyasztásával fertőződhet meg. De ennek ellenére itt van néhány további információ, amely segíthet a fogyasztóknak abban, hogy tudják, milyen mértékben van jelen társadalmunkban.

A CDC szerint a szalmonella évente körülbelül 1,35 millió fertőzést, 26500 kórházi kezelést és 420 halálesetet okoz csak az Egyesült Államokban. Bár meglehetősen gyakori, a legtöbb ember nincs tisztában azzal, hogy a szalmonellának különböző típusai, úgynevezett „szerotípusai” vannak. Valójában több száz különböző szalmonella szerotípus létezik (valójában több mint 2100), de a tudósok csak „kevesebb mint 100-at” azonosítottak, amelyek leggyakrabban okozzák az emberekben előforduló szalmonellás megbetegedéseket.

szalmonella

Hogyan fertőződnek meg az emberek szalmonellával? Az emberek a baktériummal szennyezett élelmiszer vagy víz fogyasztásával fertőződnek meg. Ez leginkább akkor fordul elő, ha az ember nyers vagy nem kellően átsütött húsokat, mosatlan termékeket és pasztőrözetlen vagy „nyers” tejtermékeket fogyasztott. A szalmonella akkor is megfertőzhet, ha valaki az említett élelmiszerek bármelyikét kezeli, és nem mos kezet, vagy nem tisztítja meg az élelmiszerekkel érintkező felületeket, aminek következtében a baktérium egyik felületről a másikra kerül. Ezt nevezzük keresztszennyeződésnek. Az egyik nemzeti ételmérgezéssel foglalkozó ügyvéd, a szalmonella és más ételmérgezéses betegségek szakértője kijelentette: „A legtöbb ember nem tudja, hogy mennyire fontos a kézmosás és a felületek, amelyekhez ezek a termékek hozzáértek. A szalmonella baktériumok nagyon ellenállóak, és száraz és nedves környezetben is képesek túlélni, néha több hétig is, ha a körülmények megfelelőek”.

Mi a teendő? A fertőzés megelőzése érdekében fontos, hogy az ételeket biztonságos, szabályozott hőmérsékleten főzzük, a mosásra alkalmas élelmiszereket mossuk meg, és gyakran és alaposan mossuk meg a kezünket, az eszközöket és a konyhai felületeket. Az is döntő fontosságú, hogy mindig figyeljünk az esetlegesen fertőzött élelmiszerek és termékek közelmúltbeli visszahívásaira.

Milyen tünetei vannak a szalmonellózisnak, és hogyan érinti az embereket?
A CDC szerint a szalmonella leggyakoribb tünetei közé tartozik a hasmenés (amely lehet véres), a láz és a gyomorgörcsök. Egyeseknél még „hányinger, hányás vagy fejfájás” is jelentkezhet. A legtöbbek számára nem szükséges orvosi kezelés, bár ajánlott, ahogyan a széklettenyésztés is, hogy megerősítsék, hogy a betegséget szalmonella okozza. A tünetek gyakran körülbelül kb. egy hétig tartanak, majd (általában) maguktól kezdenek elmúlni. Egyeseknél azonban kórházi kezelésre van szükség, aminek a leggyakoribb oka az ezzel járó kiszáradás. A legnagyobb valószínűséggel kórházi kezelésre szorulnak a várandósok, az immunhiányosok, a kisgyermekek és az idősebb felnőttek, valamint a súlyos egészségi állapotúak.

A lakosság 5-6 %-ánál a hosszú távú mellékhatások, mint például a szalmonella fertőzés utáni IBS vagy a szalmonella fertőzés utáni artritisz évekig is eltarthatnak.

A szalmonella vagy más ételmérgezést okozó baktérium diagnózisának megerősítéséhez orvosa valószínűleg székletmintát kér. Ezután megvizsgálja a székletmintát a baktérium jelenlétére, és ha felfedezik, akkor a diagnózist megerősítik, és értesítik az egészségügyi hivatalt. Feltétlenül beszélnie kell az egészségügyi hivatallal, hogy a baktérium forrásának felkutatásán dolgozhassanak, és megelőzhessék vagy minimalizálhassák a járvány kitörésének lehetőségét.