Az Európai Unió egy kolosszus, amely bonyolult döntéshozatali folyamatokat irányít.
A Miniszterek Tanácsa különböző formátumokban dönt az Európai Bizottság vagy a közös kül és biztonságpolitikai főképviselő javaslatairól. Mit jelentenek ezek a Magyarország számára?
Az Európai Unió Tanácsa csak kiválasztott, a nemzetállamok számára rendkívül érzékeny ügyekben szavaz egyhangúlag. Ezek közül a legfontosabb a közös kül és biztonságpolitika. A többi kérdés az európai uniós tagság, az adópolitika, az uniós pénzügyek, az igazságügyi és közigazgatási ügyek, valamint a társadalombiztosításra és a szociális védelemre vonatkozó nemzeti jogszabályok harmonizációja.
Ezért létezik a vétó, amikor egy nemzetállam ellene szavaz, és így blokkolja az egész döntéshozatali folyamatot. Ennek eltörlése volt a Minisztertanács cseh elnökségének egyik nagy témája a tavalyi év második felében. A vétó akkor bizonyult igazán nagy problémának, amikor a magyarok elutasították az orosz olajra vonatkozó embargót. „Orbán fél éve zsarol minket a Putyinnal való kapcsolatai miatt. Most Kaczyński kezd zsarolni a pénzért. Itt az ideje, hogy abbahagyjuk Európa többi részének zsarolását”, tweetelte Tomas Prouza, a Cseh Kereskedelmi és Turisztikai Szövetség igazgatója.
Az esetek 80 százalékában azonban az EU Tanácsa többségi döntést hoz. A régóta bevett szavazási módszer a minősített többség. A döntés meghozatalakor az EU lakosságának legalább 65%-át képviselő tagállamok képviselőinek 55%-ának kell a javaslat mellett szavaznia.
Az Európai Bizottság még egy kalkulátort is kínál a honlapján, ahol az érdeklődők ingyenesen kipróbálhatják ezt a szavazási stílust. Ennek a kalkulátornak a segítségével kiderül, hogy még a teljes visegrádi négyek (Lengyelország, Magyarország, Csehország és Szlovákia) blokkja sem fogja elutasítani a javaslatot. Ugyanez igaz az EU legnagyobb népességű tagállamának, Németországnak a blokkjára is.
Ha az EU Tanácsa az Európai Bizottság vagy a főképviselőjének kérése nélkül dönt, a minősített többség megerősített többséggé alakul. Ezt például a büntetőügyekben folytatott rendőrségi vagy igazságügyi együttműködés esetében alkalmazzák. Az ilyen típusú minősített többséghez a lakosság 65%-át képviselő tagországok képviselőinek legalább 72%-a szükséges. A visegrádi négyek blokkolása esetén még Németországgal az oldalán sem lehetséges a megerősített minősített többséggel hozott határozat hatályon kívül helyezése.
De ezek az intézkedések Franciaország és Németország együttes erőire is hatnak. Ha úgy döntenek, hogy együtt blokkolnak egy javaslatot, akkor nincs esélyük egyik minősített többséggel szemben sem. A megerősített többség keresztülviteléhez 20 államra van szükség – így Németországhoz és Franciaországhoz további öt államnak kell csatlakoznia. A két ország együttesen még a lakosság 35%-át sem éri el, ami a minősített többség blokkolásához szükséges, és 1,25%-kal marad el a többségtől.
