Címke: Gazdaság

Orbán Viktor Afganisztánhoz hasonlítja Ukrajnát, a külügyminisztérium beidézi a nagykövetet

Orbán Viktor Afganisztánhoz hasonlítja Ukrajnát
Orbán Viktor Afganisztánhoz hasonlítja Ukrajnát, a külügyminisztérium beidézi a nagykövetet

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar médiának nyilatkozva “senki földjének” nevezte Ukrajnát, és Afganisztánhoz hasonlította.

“A magyar miniszterelnök egy újságírókkal folytatott beszélgetés során Ukrajnát “Afganisztánhoz” hasonlította, és “senki földjének” nevezte. Orbán Viktor újabb megvető kijelentése Ukrajnával szemben” , írta Facebook-oldalán Oleg Nikolenko, a külügyminisztérium hivatalos képviselője.

Nikolenko hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök ilyen kijelentései kategorikusan elfogadhatatlanok.

“Budapest továbbra is a magyar-ukrán kapcsolatok szándékos rombolását folytatja, jelentősen aláásva a két szomszédos ország közötti további párbeszéd lehetőségét” – mondta a tisztviselő.

Orbán kijelentését követően a minisztérium behívta a kijevi magyar nagykövetet.

“A magyar nagykövetet beidézik az ukrán külügyminisztériumba egy őszinte beszélgetésre. Fenntartjuk a jogot, hogy más válaszlépéseket tegyünk” , összegezte Oleg Nikolenko.


Az Ukrajna és Magyarország közötti politikai kapcsolatok továbbra is feszültek a magyar kormány Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos álláspontja miatt. Az ország nem támogatta az orosz olaj- és gázszektorral szembeni korlátozások szigorítását. Emellett 2022. május 31-én Orbán Viktor azt mondta, hogy az ország megállapodást kötött az EU-val, és engedélyt kapott az orosz olaj megvásárlására.

2022 júniusában Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik főtanácsadója azt mondta, hogy az Európai Uniónak fel kellene hagynia az ukrajnai invázió miatt Oroszországgal szembeni szankciókkal, és ehelyett tűzszünetre és tárgyalásokra kellene törekednie.

Júliusban Orbán azt mondta, hogy a Nyugatnak fel kellene hagynia Ukrajna felfegyverzésével, és a békés rendezésre kellene összpontosítania. Az ukrán külügyminisztérium reagált Orbán nyilatkozatára.

Oleg Nikolenko, a minisztérium szóvivője megjegyezte, hogy egy nappal a magyar külügyminiszter moszkvai látogatása után, ahol az orosz gázszállítások növelését kérte, Orbán ismét az Oroszország elleni uniós szankciók hatástalanságáról szóló retorikáját folytatta.

A magyar média szerint szeptember 21-én Orbán Viktor a törvényhozókkal tartott zárt ülésen azt mondta, hogy az Európai Uniónak az év végéig fel kellene oldania az Oroszország elleni szankciókat, mivel azok az európaiaknak többet ártanak, mint Oroszországnak. Magyarország szintén régóta ellenzi, hogy Ukrajna 18 milliárdos uniós támogatást kapjon.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter november 18-án hatástalannak nevezte az EU oroszellenes szankcióit, és a korlátozásokat szorgalmazó uniós vezetők lemondását követelte. Január 27-én Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország megvétózza az Oroszországgal szembeni, az atomenergiával kapcsolatos uniós szankciókat.

Ugyanakkor Magyarországon egyre nagyobb az elégedetlenség Orbán Viktor kormányának oroszbarát irányvonalával szemben.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Magyarország hozzáállása Ukrajnával szemben változatlan marad, amíg Orbán Viktor lesz a miniszterelnök.

A Google 12000 munkahelyet szüntet meg, csatlakozva a januári Big Tech elbocsátások sorához

A Google a legújabb technológiai óriás, amely tömeges elbocsátást jelentett be: a vállalat pénteken jelentette be, hogy mintegy 12000 munkahelyet szüntet meg.

Google LLC

A vállalat már értesítette az érintett alkalmazottakat az Egyesült Államokban: írta Sundar Pichai vezérigazgató a Google összes alkalmazottjának küldött e-mailben. Az elbocsátások más országokban a helyi törvények miatt tovább tartanak majd, mondta Pichai.

A leépítések a Google globális létszámának mintegy 6%-át jelentik. Nem világos, hogy ezek közül hány munkahely az Egyesült Államokban van.

A január brutális hónap volt a Big Tech dolgozók számára. A Microsoft csütörtökön átfogó elbocsátásokat jelentett be, és 10 000 munkahelyet, azaz a munkaerő mintegy 5%-át szünteti meg. Az Amazon és a Salesforce a hónap elején jelentett be elbocsátásokat.

A vállalatok azt mondják, hogy a világjárvány idején gyorsan vettek fel dolgozókat, és most a bizonytalan gazdasági helyzet közepette komoly leépítéseket kell végrehajtaniuk.

“Az elmúlt két évben drámai növekedési időszakokat láttunk. Ahhoz, hogy ezt a növekedést ellensúlyozzuk és tápláljuk, a mai gazdasági valóságtól eltérő gazdasági helyzetre vettünk fel munkatársakat”, írta Pichai a munkatársaknak küldött, az interneten közzétett e-mailben és egy szabályozói bejelentésben.

Az elbocsátások a Google-hoz hasonló nagy technológiai vállalatok mesterséges intelligenciára való áttérésével párhuzamosan történnek. De a korai beruházások kiterjesztése “nehéz döntésekkel” jár, írta Pichai.

A létszámleépítés az Alphabet anyavállalat egészét érinti, “termékterületek, funkciók, szintek és régiók” szerint.

A nagy technológiai vállalatoknál végrehajtott leépítések mellett a Wall Street-en is voltak elbocsátások. A Goldman Sachs közölte, hogy a 2008-as pénzügyi válság óta az egyik legnagyobb létszámleépítés keretében mintegy 3200 alkalmazott elbocsátását tervezi.

Ha az infláció magasabb lesz, idén újabb nyugdíjemelésre kerül sor.


Bár az idei év második felében lassulhat az emelés üteme, nem kizárt, hogy a 15%-os emelés nem lesz elég.

Nyugdíj emelés?

A kormány a Facebookon azt írta, hogy a nyugdíjasoknak nem kell aggódniuk az infláció miatt, mivel évközi nyugdíjkorrekciót kaphatnak, ha az emelés mértéke magasabbnak bizonyul a vártnál. A közösségi médiában megjelent üzenet szerint, ha augusztusra kiderül, hogy az áremelkedés meghaladja a 15 százalékot, a kabinet novemberig kifizeti a különbözetet.

A várakozások és a tervek szerint az idei év második felében lassulhat az infláció, amire a vártnál alacsonyabb decemberi inflációs adat is utal, de nem zárható ki, hogy 2023-ban is 15 százalék felett maradhat az áremelkedés éves szinten. Erre utal az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank 2023-ban 15 és 19,5 százalék közötti átlagos inflációval számol, vagyis nyugdíjkorrekcióra lehet szükség.

A helyzetet bonyolítja, hogy a KSH adatai szerint a nyugdíjasok árkosara alapján számított áremelkedés az elmúlt hónapokban meghaladta az inflációt, decemberben már két százalékkal éves szinten, bár az év elején még fordítva volt, májusban kiegyenlítődött, majd az idősek által vásárolt áruknál gyorsabban emelkedtek az árak. Ez azonban a bázishatás miatt még az idén is ahhoz vezethet, hogy a nyugdíjasok fogyasztása olcsóbb lesz, mint a teljes lakosság árukosara.