Zelenszkij szerint az olyan vállalatok, mint a Nestlé, segítenek finanszírozni az ukrajnai háborút. Követeli, hogy a vállalat azonnal vonja vissza minden oroszországi tevékenységét.

A nyugati szankcióknak keményen kellett volna sújtaniuk Oroszországot. Zelenszkij ukrán elnök szerint azonban a Nestlé nem felel meg ennek. Élesen bírálja a vállalatot.

Ha az élelmiszeripari vállalat tovább működteti oroszországi üzletét, akkor ezzel hozzájárul a háború finanszírozásához. „A nagyvállalatok még mindig finanszírozzák az orosz hadigépezetet, pedig már régen ki kellett volna vonulniuk Oroszországból” – mondta Zelenszkij.

Zelensky: “We are fighting for our lives against missiles, bombs, artillery, tanks, mortars and everything else that Russian troops are using to destroy us. … Every shot at Ukraine, every blow at Ukraine are steps towards Russia’s self-destruction.” pic.twitter.com/ZQ6jWYDXbp

— Christopher Miller (@ChristopherJM) March 15, 2022

Számos nyugati vállalat már búcsút intett Oroszországnak a Nestlé nem is vitatja ezt. A múlt héten a vállalat bejelentette, hogy nem hirdet többé Oroszországban, és nem fektet be többé ott. Ezen túlmenően Oroszországból semmilyen árut nem lehet majd exportálni, és az alapvető élelmiszereken kívül semmit sem lehet majd importálni a kelet-európai országba. Erről a „Limmattaler Zeitung” számolt be.

A Nestlé milliókat fizet az orosz államnak
Az újság szerint azonban ezen intézkedések előnyei korlátozottak. Ennek oka, hogy az Oroszországban értékesített termékek akár 90 százalékát helyben állítják elő. A Nestlé az üzlet folytatásával adóbevételekkel segítené az orosz államot. Tavaly 472 millió frank értékű adó ment Oroszországba, ami 500 tank értékének felel meg.

„Meg kell érteniük, hogy Putyin ezt a pénzt arra használja, hogy gránátokat vásároljon, hogy megölje a gyermekeinket”. Így idézi Alekszej Danilovot, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkárát a „Limmattaler Zeitung”.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök a magyar médiának nyilatkozva „senki földjének” nevezte Ukrajnát, és Afganisztánhoz hasonlította.

„A magyar miniszterelnök egy újságírókkal folytatott beszélgetés során Ukrajnát „Afganisztánhoz” hasonlította, és „senki földjének” nevezte. Orbán Viktor újabb megvető kijelentése Ukrajnával szemben” , írta Facebook-oldalán Oleg Nikolenko, a külügyminisztérium hivatalos képviselője.

Nikolenko hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök ilyen kijelentései kategorikusan elfogadhatatlanok.

„Budapest továbbra is a magyar-ukrán kapcsolatok szándékos rombolását folytatja, jelentősen aláásva a két szomszédos ország közötti további párbeszéd lehetőségét” – mondta a tisztviselő.

Orbán kijelentését követően a minisztérium behívta a kijevi magyar nagykövetet.

„A magyar nagykövetet beidézik az ukrán külügyminisztériumba egy őszinte beszélgetésre. Fenntartjuk a jogot, hogy más válaszlépéseket tegyünk” , összegezte Oleg Nikolenko.

Az Ukrajna és Magyarország közötti politikai kapcsolatok továbbra is feszültek a magyar kormány Oroszország elleni szankciókkal kapcsolatos álláspontja miatt. Az ország nem támogatta az orosz olaj- és gázszektorral szembeni korlátozások szigorítását. Emellett 2022. május 31-én Orbán Viktor azt mondta, hogy az ország megállapodást kötött az EU-val, és engedélyt kapott az orosz olaj megvásárlására.

2022 júniusában Orbán Viktor magyar miniszterelnök egyik főtanácsadója azt mondta, hogy az Európai Uniónak fel kellene hagynia az ukrajnai invázió miatt Oroszországgal szembeni szankciókkal, és ehelyett tűzszünetre és tárgyalásokra kellene törekednie.

Júliusban Orbán azt mondta, hogy a Nyugatnak fel kellene hagynia Ukrajna felfegyverzésével, és a békés rendezésre kellene összpontosítania. Az ukrán külügyminisztérium reagált Orbán nyilatkozatára.

Oleg Nikolenko, a minisztérium szóvivője megjegyezte, hogy egy nappal a magyar külügyminiszter moszkvai látogatása után, ahol az orosz gázszállítások növelését kérte, Orbán ismét az Oroszország elleni uniós szankciók hatástalanságáról szóló retorikáját folytatta.

A magyar média szerint szeptember 21-én Orbán Viktor a törvényhozókkal tartott zárt ülésen azt mondta, hogy az Európai Uniónak az év végéig fel kellene oldania az Oroszország elleni szankciókat, mivel azok az európaiaknak többet ártanak, mint Oroszországnak. Magyarország szintén régóta ellenzi, hogy Ukrajna 18 milliárdos uniós támogatást kapjon.

Szijjártó Péter magyar külügyminiszter november 18-án hatástalannak nevezte az EU oroszellenes szankcióit, és a korlátozásokat szorgalmazó uniós vezetők lemondását követelte. Január 27-én Orbán Viktor miniszterelnök kijelentette, hogy Magyarország megvétózza az Oroszországgal szembeni, az atomenergiával kapcsolatos uniós szankciókat.

Ugyanakkor Magyarországon egyre nagyobb az elégedetlenség Orbán Viktor kormányának oroszbarát irányvonalával szemben.

Dmytro Kuleba ukrán külügyminiszter szerint Magyarország hozzáállása Ukrajnával szemben változatlan marad, amíg Orbán Viktor lesz a miniszterelnök.