Ahogy a gleccserek olvadnak és hatalmas mennyiségű vizet öntenek a közeli tavakba, világszerte 15 millió embert fenyeget a halálos áradás veszélye.

A gleccsertavakból kitörő árvíznek nevezett katasztrófa árnyékában élők több mint fele mindössze négy országban található: Indiában, Pakisztánban, Peruban és Kínában, olvasható a Nature Communications című szaklapban megjelent tanulmányban.

Egy másik tanulmány, amely egy lektorált folyóiratban való publikálásra vár, több mint 150 gleccseráradást jegyez a történelemben és a közelmúltban.

Az amerikaiak és az európaiak ritkán gondolnak erre a veszélyre, de a tanulmány számításai szerint 1 millió ember él mindössze 10 kilométeren belül a potenciálisan instabil gleccserek által táplált tavaktól.

Az egyik legpusztítóbb árvíz 1941-ben volt Peruban, és 6000 ember halálát okozta. Egy 2020-as gleccsertó kitörése a kanadai Brit Columbiában mintegy 100 méter magas cunamit okozott, de senki sem sérült meg. Egy 2017-es nepáli gleccseráradást, amelyet egy földcsuszamlás váltott ki, német hegymászók videóra vettek.

Az alaszkai Mendenhall-gleccseren 2011 óta minden évben kisebb gleccsertöréses árvizek jelentkeznek, amelyeket a Nemzeti Meteorológiai Szolgálat „öngyilkos medencének” nevez, a tanulmány vezető szerzője, Caroline Taylor, az egyesült királyságbeli Newcastle-i Egyetem kutatója szerint.

A tudósok szerint egyelőre nem úgy tűnik, hogy az éghajlatváltozás miatt gyakoribbá váltak ezek az árvizek, de mivel a felmelegedéssel a gleccserek zsugorodnak, a tavakban lévő víz mennyisége nő, ami veszélyesebbé teszi őket azokban a ritka helyzetekben, amikor a gátak átszakadnak.

„A múltban voltak olyan gleccsertó kiáramlások, amelyek egyetlen katasztrofális áradás során sok ezer ember halálát okozták” ,mondta Tom Robinson, a tanulmány társszerzője, az új-zélandi Canterbury Egyetem katasztrófakockázati kutatója. „És az éghajlatváltozással a gleccserek olvadnak, így ezek a tavak egyre nagyobbak lesznek, és potenciálisan instabilabbá válnak. Egy melegedő világban minden bizonnyal több és nagyobb gleccsertavakra számíthatunk. De az a veszély, amelyet ezek a tavak jelenthetnek, döntően attól függ, hogy hol élnek az emberek.”

A baj az, hogy a tudósok túl sok figyelmet fordítanak Pakisztánra, Indiára, Kínára és a Himalájára, amelyet gyakran Magashegység-Ázsiának neveznek, és némileg figyelmen kívül hagyják az Andokat, mondta Robinson. A második és a harmadik legnagyobb kockázatú medence a perui Santa-medencében, illetve a bolíviai Beni-medencében található, áll a tanulmányban.

Az 1940-es évekbeli halálos andesi árvíz után ez a régió „egyfajta vezető szerepet játszott” az olvadó gleccserárvíz-kiáramlási veszélyekkel kapcsolatos munkában, de az elmúlt körülbelül egy évtizedben a magashegységi Ázsia vette át az irányítást a nagy népesség miatt – mondta Umesh Haritashya, a Daytoni Egyetem geológus professzora. India nem annyira a fizikai felépítés, hanem „a folyásirányban lévő hatalmas embertömeg” miatt áll a veszélyeztetettségi lista élén.

Az Egyesült Államok és Kanada három tómedencéje is magasan szerepel a veszélyeztetettségi listán, a Csendes-óceán északnyugati részétől Alaszkáig, de közel sem olyan magasan, mint az ázsiai és andoki területek, ahol kevés ember van a veszélyzónában. Ezek az alaszkai Kenai-félszigeten (megkülönböztetve a Juneau melletti Mendenhall-gleccsertől), Washington északkeleti részén és British Columbia nyugati középső részén találhatók.

„Ez a rangsor jó ellenőrző lista a további kutatásokhoz” – mondta Oliver Korup, a németországi Potsdami Egyetem munkatársa, aki a gleccsertavakból kitörő árvizek listájának társszerzője.

Brazília legnagyobb rezervátumában élő őslakosok helyzete riasztó. Lula da Silva elnök népirtásról beszél.

Most a brazil egészségügyi minisztérium egészségügyi vészhelyzetet hirdetett a yanomami területen. Az új kormány egy rendeletben közölte, hogy helyreállítja az őslakosok egészségügyi ellátását, amelyet az előző kormány „felszámolt”.

Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök, aki szombaton ellátogatott egy janomami egészségügyi központba a Roraima államban található Boa Vista városában, határozottan elítélte a körülményeket: „Amit Roraimában láttam, az több mint humanitárius válság: népirtás, előre megfontolt bűncselekmény a janomamiak ellen, amelyet a szenvedés iránt érzéketlen kormány követett el” – írta a Twitteren.

A hétvégén a brazil légierő élelmiszercsomagokat kezdett el szállítani a rezervátumba, ahol mintegy 26 000 yanomami él egy Portugália méretű területen. Ugyanakkor a légierő a különösen súlyosan érintett embereket a falvakból kórházakba szállítja kezelésre.

A terület évtizedek óta vonzza az illegális aranybányászokat. A helyzet azonban az elmúlt években eszkalálódott. A térségben vélhetően mintegy 20 000 aranybányász tartózkodik. Egész településeket építettek leszállópályákkal a logisztikai és ellátmányt szállító repülőgépek számára. A folyókon hajók százai közlekednek.

Nemrégiben felfedeztek egy illegális utat, amely messze a területre vezet. Bizonyíték van arra is, hogy a térségben szervezett bűnözés is jelen van, amely a kábítószer-kereskedelem útvonalaként is szolgálhat. 2022-ben a térségben motorcsónakokon automata fegyverrel közlekedő férfiak lőttek az őslakosokra és a szövetségi rendőrökre.

Lula da Silva már a választási kampány során megígérte, hogy véget vet az illegális aranybányászatnak és az illegális erdőirtásnak Amazóniában. Az ellenőrző szervek, amelyeknek az elmúlt években költségvetési és személyzeti megszorításokkal kellett megküzdeniük, bővítése azonban valószínűleg időbe telik. Ennek ellenére állítólag már elindult egyfajta menekülési mozgalom az illegális aranybányászok körében.

Az Instituto Socioambiental brazil szervezet szakértői szerint úgy tűnik, hogy az aranybányászok egyre inkább a szomszédos Guyana és Suriname országaiban keresnek menedéket, ahol az illegális aranybányászat komoly problémát jelent az emberek és a környezet számára, csakúgy, mint Venezuelában.

Az illegális aranybányászok előrenyomulásáért a yanomami területekre, valamint más amazóniai védett területekre a kormány és különböző szervezetek a korábbi elnök, Jair Bolsonaro kormányának toleráns hozzáállását okolják, aki többször megígérte, hogy legalizálja a bányászatot a védett területeken.

„Az előző kormányt kell hibáztatnunk, amiért ennyire súlyosbította a helyzetet”, mondta Sônia Guajajara, Brazília első őslakos minisztere, aki az új őslakosügyi minisztériumot vezeti. Brazília egészségügyi minisztere szintén „hanyagságról” beszélt az előző kormány részéről. Az igazságszolgáltatás részéről is érkeztek reakciók. Gilmar Mendes alkotmánybíró például tragédiának nevezte a helyzetet. „A felelősség vizsgálata sürgős.”

Közben az év vége óta Floridában tartózkodó Bolsonaro „a baloldal bohózatának” nevezte a yanomamiak helyzetéről szóló jelentéseket, és azzal védekezett a vádakkal szemben, hogy közzétette az egészségügyi minisztérium elmúlt négy évben az őslakosok javára nyújtott teljesítményéről szóló adatokat.

Az őslakosok egészségügyi ellátása a kormány egyik prioritása, áll Bolsonaro üzenetében, amely egy tavaly közzétett minisztériumi közlemény másolata.