A tudósok szerint a hőmérséklet tovább fog emelkedni, mivel a kormányok nem tudják visszafogni a fosszilis tüzelőanyagok fogyasztását.

Amerikai tudósok egy csoportja szerint 2022 volt az ötödik legmelegebb év a feljegyzések szerint, folytatva a szén, olaj és gáz elégetése által okozott globális hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás trendjét.

Csütörtökön az amerikai Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal (NASA) és a Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal (NOAA) tudósai azt mondták, hogy az elmúlt kilenc év volt a legmelegebb a modern feljegyzések 1880-as kezdete óta. „Az 1970-es évek közepe óta a hőmérséklet könyörtelen növekedését látjuk” – mondta Gavin Schmidt, a NASA Goddard Institute of Space Studies igazgatója.

Miközben az éghajlatváltozás világszerte emberek millióit sújtja hőhullámokkal, árvizekkel, aszályokkal és erdőtüzekkel, a tudósok szerint a kormányok messze elmaradnak attól, ami ahhoz szükséges, hogy elkerüljék a globális felmelegedés legpusztítóbb hatásait, és 1,5 Celsius-fokra korlátozzák a hőmérséklet-emelkedést. „Ilyen ütemben, ahogyan haladunk, nem fog több mint két évtizedbe telni, hogy elérjük ezt az értéket, és ezt csak úgy tudjuk elkerülni, ha abbahagyjuk az üvegházhatású gázok légkörbe juttatását” – mondta Schmidt.

A tudósok azt is elmondták, hogy 2023 valószínűleg melegebb lesz, mint 2022, amely a La Nina időjárási rendszer előnyeit élvezte, amely jellemzően a globális hőmérséklet enyhe csökkenését eredményezi. A Berkeley Earth, egy független tudósokat tömörítő nonprofit csoport azt is megjegyezte, hogy 2022 volt a legmelegebb év, amelyet 28 országban, köztük Kínában, az Egyesült Királyságban, Spanyolországban, Franciaországban, Németországban és Új-Zélandon mértek.

A kimerítő hőhullám felperzselte az európai országokat, például az Egyesült Királyságot, Spanyolországot és Franciaországot, több száz ember halálát okozva és erdőtüzeket szítva. A tudósok azt is megállapították, hogy a 2022-ben Dél-Ázsiát süttető hőhullámok 30-szor valószínűbbek az éghajlatváltozás miatt. Az ENSZ és a Vöröskereszt októberben közzétett jelentése szerint 2010 és 2019 között 70 ezer ember halt meg hőhullámok következtében. A szélsőséges hőség veszélye a globális hőmérséklet emelkedésével tovább fog nőni, és a káros hatások gyakran a társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségekre is kihatnak. Pakisztánban a katasztrofális nyári áradások az ország több mint egyharmadát elárasztották, több mint 1700 ember halálát okozták, elsöpörték az infrastruktúrát és több mint 30 milliárd dolláros kárt okoztak.

Egy decemberi ENSZ-jelentés szerint az áradások következtében több mint 240 000 ember kényszerült elhagyni lakóhelyét. Több millió ember visszatérhetett otthonába, de élelmiszer- és gyógyszerhiánnyal kellett szembenéznie.

„Amit látunk, az az éghajlat felmelegedése” – mondta Bill Nelson, a NASA adminisztrátora. „Ez mindannyiunkat figyelmeztet. Az erdőtüzek erősödnek. A hurrikánok egyre erősebbek. Az aszályok pusztítást végeznek. A tengerszint emelkedik. A szélsőséges időjárási minták veszélyeztetik a jólétünket az egész bolygón.”